A XIII. században már mezővárosi /oppidum/ rangra emelkedett, helyi és országos vásárokat is tartó település un. plébániai iskolájáról /"fárai iskola"/, majd azt követően a törököt megelőző két évszázad mezővárosi népiskolájáról /"kisiskola"/ elsősorban az ilyen irányú kutatások hiánya miatt ugyancsak hézagos a tudásunk, de ezek létének jogos feltételezhetősége a Főapátság közvetlenül gyakorolt kegyúri jogából, illetőleg a már említett mezővárosi rangból is következik.

A török hódoltság másfél évszázadát, majd a Rákóczi-szabadságharcot követően, a mezővárosi jogállást továbbra is megtartó település iskolájáról és tanítójáról /"ludimagister"/ elsőként l7l5-től értesülünk. Az iskola - amely a kor bevett szokásának megfelelően a tanító s népes családja lakhelyéül is szolgál - fenntartója ekkor is a bencés apátság.

A mezőváros "közönsége" /communitas/ és a Főapátság l802-ben új iskola építésébe kezd: ezt az épületet tekinthetjük a mai váraljai iskolánk elődjének.

Az ekkor egy osztálytermes iskola működéséről az l844/45-ös tanévből rendelkezünk figyelemre méltó adatokkal.

Az akkori 2948 fős lakosság 291 gyermeke - ez nem azonos a tankötelezettek számával! - tanult a helyi 3 évfolyamos iskolában, amely mellett egy 24 fős ének-zenei iskola is mőködött. Az épületet l862-ben két tantermes iskolává bővítik ki, s ugyanekkor lesz véglegesen két tanerőssé is az iskola.

l879-ben főapátsági költségen felépül a páli Szent Vincéről elnevezett Irgalmas Nővérek ma is álló 3 osztályos leányiskolája, egy fedél alatt az akkor országosan is példaértékű kisdedóvóval. A millennium évében, l896-ban a váraljai fiúiskola egy harmadik tanteremmel, s ugyanitt tanítói lakással, a leányiskola pedig egy negyedik tanteremmel is kibővül.

l923-ban iparos tanonciskola szerveződik a községben. l930-ban pedig felépül a tóthegyi iskola egy tantermes épülete.

l948-ban országosan, így községünkben is megszűnik az iskola katolikus felekezeti jellege, s erősen központosított állami felügyelet mellett megszerveződik a ma is élő 8 osztályos általános iskolai oktatás.

l963-ban helyi kezdeményezésre, de komoly központi támogatással beindul a középiskolai képzés is: az ekkor létesített, általános iskolával közös igazgatás alatt álló gimnáziumban l978-ig folyik a nappali tagozatos oktatás. Maga a gimnázium jelenlegi telkükön l968-ban jut önálló épülethez, s mellé épül majd l979-ben egy tíz osztálytermes általános iskolai épület.

Ebben az épületkomplexumban - sportudvarral, gyakorlókerttel és üvegházzal, valamint a váraljai iskolaépülettel kiegészítetten - működik ma 16 tanulócsoportot foglalkoztató intézményünk, a pannonhalmi Radnóti Miklós Általános Iskola, amely XX. századi nagy költőnk nevét l982-ben vette fel. Ez a nagy múlttal rendelkező, az évszázadok folyamán hol jobb, hol rosszabb napokat megélt, de mára mindenképp megállapodottnak, mi több, bizonyos tekintetben ideálisnak is nevezhető épületegyüttes a maga "megfelelő" szintű eszközellátottságával igyekszik ma megfelelni napjaink oktatást-nevelést korszerűsítő törekvéseinek, kaput nyitni a megreformálandó magyar, ezen belül a helyi oktatás új tanterveinek.

Az eddig elmondottakat azonban csupán keretnek tekinthetjük. Mélységes meggyőződésünk, hogy az iskolai valóság döntő tényezője maga a cselekvő pedagógus. A pedagógus szakmai, nem kevésbé emberi minősége, értékrendje, szándékai, hatóképessége, ugyanakkor változások befogadására való készsége a mindenkori pedagógiai program megvalósításának a legfontosabb, egyben legmeghatározóbb tényezője is. Enélkül bármiféle program csak dokumentum marad.

A Radnóti Miklós Általános és Alapfokú Művészeti Iskola kiemelten fontosnak tartja, hogy az eddig végzett minőségi oktatást továbbra is szem előtt tartva bővítse ki profilját a művészetoktatás területeivel. Mivel intézményünk többcélú intézménnyé válik, az általános iskolára elkészített Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Minőségirányítási program a művészeti oktatásban részt vevő tanulók számára is kötelezően betartandó iskolai dokumentum lesz, természetesen a működés rendje, az órabeosztások változása miatt ezen dokumentumok módosításra, aktualizálásra kerülnek.

MŰVÉSZETI OKTATÁS

Az intézmény vezetése, valamint minden dolgozó magáénak vallja azt az elvet, hogy iskolánk gyermekközpontú szemléleten alapul. Ezért fő alapelvünk, hogy a minőségbiztosítás alkalmazásával minden tanulónknak egyenlő esélyeket biztosítsunk ahhoz, hogy alapfokú művészetoktatásban részesülhessen. Jelenleg érvényben lévő Minőségirányítási programunk tartalmazza a művészeti oktatásra vonatkozó minőségi cél-kritériumainkat. A program kibővített változata a 2006-2007. tanév indítására készült el.