főoldal | Idegenforgalom | Látnivalók Pannonhalma városban
Látnivalók Pannonhalma városban
![]() |
Főbírói ház (Petőfi Sándor utca 9.) Feltehetően ennek átépített változata a mai emeletes, több helyiséges épület, amelyik 1950-ig adott helyet a főbírói, főszolgabírói lakásnak. Később egyik részében a Zöldkeresztként emlegetett egészségházat helyezték el. |
![]() |
Holocaust emlékmű és zsinagóga (Szabadság tér)
A városból és térségéből a II. Világháború alatt elhurcolt zsidók emlékére állíttatta a Karzat Kulturközpont Alapítvány 2004-ben, mely Chesslay György szobrászművész alkotása. Mögötte található a XIX. század végén épült zsinagóga, mely jelenleg felújítanak. |
![]() |
Kelemen Krizosztom emlékkő (Dózsa György utca 1.) 2001. május 21-én avatták fel az emlékművet az 1950-ben elhunyt Kelemen Krizoszton volt pannonhalmi főapát emlékére, aki a II. világháború alatt számos életet mentett meg. Az emlékmű a főapátság, a helyi önkormányzat, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és magánszemélyek segítségével készült. |
![]() |
Magtár (Mátyás király utca elején) A majorsági épülettel szembeni emeletes téglaépület. A majorsági pincékből kihordott mesterséges halmon áll. Régebben nyitott volt, csak későbbiekben falazták be boltíveit az 1800-as évek elején. Jelenleg a Magtár Művészeti Alapítvány tulajdonában van, kik kulturális célra kívánják hasznosítani az épületet. |
| Majorsági épületegyüttes (Mátyás király utca 1.) A központtól keleti irányban található a majorság épületegyüttesét, amit az 1650-es években építtetett barokk stílusban a főapátság. A hegy belseje különleges látnivalót rejt magában: A néphagyomány szerint a hegy gyomrába vájt, nagy kiterjedésű pincerendszer 1000 éves múltra tekint vissza. Az épületegyüttes negy ngyszögletű udvart vesz körül, közöttük alagútszerű átjárókon lehet közlekedni. Az épületkomplexum alatt kialakították az 5000 akós pincét is, ami a borgazdaság alapja lett. Itt volt lakása az író Dallos Sándor (Az Aranyecset írója) családjának. |
|
![]() |
Mária-szobor (Dózsa György utca 90.) A talapzaton álló fülkés szobor a Dózsa György utca 90-es számú ház előtt, a Győrság felé vezető út mellett áll. A kápolnás keretbe állított Mária szobor 1914-ből való, melyet a tabáni Szedres területéről 1939-ben helyeztek ide. Helyén a Tóth György által 1831-ben emeltetett kereszt állt. |
![]() |
Pápai emlékkereszt (Kisfaludy utca mögött) II. János Pál pápa 1996-os pannonhalmi látogatásának 10. évfordulója alkalmából állította a helyi Pándzsa Klub Egyesület. a keresztet nemrégiben felújították, ennek köszönhetően ma már egy impozáns, fából készült kettőskereszt hirdeti Pannonhalmán, hogy itt járt a történelmi közelmúlt egyik legjelentősebb és leginkább tisztelt személyisége. |
![]() |
Radnóti-emlékmű (Arany J. utca, a téglagyár mellett) A téglagyár területén töltötte utolsó éjszakáját Radnóti Miklós 1944 novemberében. A felépített kemencében őt ábrázolja a fekvő bronzszobor, arcán az erőltetett menet gyötrelmei, az igazságtalan meghurcolás kínjait hirdető vonásokkal. A szobrot 1983-ban Meszlényi János készítette. |
![]() |
Római katolikus templom (Váralja 1/a) Alapjai XII. századból valók, 1734-ben és 1880-ban átalakították, végleges formáját és stílusát 1960-ban nyerte el. Templom falában lévő márványtáblán az első világháború 110 hősi halottjának neve olvasható. Előtte két kopjafa áll mely az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek állít emléket. |
![]() |
Szent-István dombormű (Petőfi Sándor utca 61.) Az 1896-os millenniumra készült el a Győr-Bakonyszentlászló-i vasút, és ekkor megépült a vasútállomás is. Falán egy 1938-ban Zászlós István által készített bronz dombormű fogadja az ideutazót. Azt az eseményt ábrázolja, amikor István király Szent Márton hegyéről (Pannonhalmáról) indult Koppány ellen. |
![]() |
Szent-Márton szobor (Szabadság tér) A templom melletti kis téren áll, melyet 1997-ben, Szent Márton halálának 1600. évfordulóján szobrot szenteltek. A szobor a pannóniai születésű védőszentet, Tours egykori püspökét ábrázolja. Ez a hely a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal része. |
![]() |
Szent-Vince zárda (Szabadság tér 21.) XVIII. századi barokk épület, jelenleg óvodaként működik. |
|
|
Szoborpark (Szabadság tér, Liget) A város központjában, a Szabadság téren lévő parkban található Országzászló 1940-ben épült. Tégla talapzaton kovácsoltvas zászlótartó magasodik, csúcsán kereszttel, talapzatán díszes kiképzéssel, rajta felirat: „Isten áldd meg a magyart!". Zászlós István és Schima Bandi iparművészek alkotása. A parkban található még az Árpád-dombormű, a Szent István és Géza fejedelem szobra is. |
| Temető (Rák utca) A temető mai helyén 1759-ben kezdtek el temetkezni, területét 1865-ben megnövelték. Közepén található az elhalt plébánosok és vincés nővérek emlékére emeltetett nagykereszt, mely 1876-ban épült. A temető déli részében található a zsidó temető. |
|
![]() |
Városháza (volt községháza, Dózsa György utca 10.) Szecessziósnak mondható egy emeletes épület, homlokzatán Szent-Márton domborművel. Építése 1910 körülire tehető. Helyén a hajdani Volfinger-féle ház állott, melyet 1879-ben vett meg a hitközség jegyzői laknak, ahol Hernádi Gyula Kossuth-díjas író is töltötte gyermekéveit. |
vissza



































